Mint minden évben most is hatalmas várakozás előzte meg az ősi ellenségek találkozóját. Szinte kézzel tapintható volt a feszültség a mérkőzést megelőző hetekben. A zöld-fehér radiákálisok boxot beszéltek le a kékek hasonszőrűivel, így várható volt, hogy a találkozó nem csak kilencven percre korlátozódik. A hazaiak már órákkal a kezdés előtt egy stadiontól nem messze lévő sörözőben  gyülekeztek és várták a zegiek érkezését, akikkel persze telefonon folymatosan tarották a kapcsolatot. A létszám 3 óra körül érte el a maximumot, 56 főt. Összetételt tekintve a társaságban megtalálhatók voltak az idősebb és fiatalabb huligánok, valamint a Green Squad tagjai is. Négy előtt aztán jött az utolsó telefon: az armada megérkezett a városba és kb. 100 fővel tart a megbeszélt helyszín felé. Jövetelüket aztán néhány pillanat múlva hangjuk is jelezte, mely már távolról hallatszott. Ekkor már a vasiak sem tétlenkedtek, és egy-két ütő társaságában "Hooligans! Hooligans!" felkiálltásokkal rohantak ki a kocsmából, hogy összecsapjanak utált ellenségükkel. Kisvártatva feltűntek az egerszegi huligánok is, de ők is csak 50-60-an lehettek, szó sem volt 100 fő érkezéséről. Az első sorok (7-8-) ember egyszerre egymásnak esett, de még mielőtt jobban belemelegedtek volna , megérkezett a rendőrség és szétkergette az acsarkodókat. A gyors kathatalmi beavatkozás miatt egyik fél fölényéről sem beszélhetünk, bár néhány sérülést azért feljegyezhetünk a zetések soraiban. Ezek után még ment a szokásos magyarázás majd a vendégek a stadion felé vették az irányt. Ekkor kezdődött el egy kb. negyed órás harc a halisok és a rendőrök között, mivel többen nem tudták megemészteni, hogy ismét nem bontakozhatott ki összecsapás riválisaikkal ill. a rendőrök több, harcban résztvevő embert próbáltak elkapni. Persze az elfogottak segítségére siettek a többiek is így teljes káosz alakult ki.

A helyzet normalizálódása után a zöldek is a Rohonci út felé indultak. A vendégszektor mögött elhaladva természetesen aktív mutogatás alakult ki, majd a csoportosulás a közeli parkolóba ment, ahol néhány autóval érkezőt kapott el. Már kezdés előtt jó fél órával a két tábor hangpárbajára figyelt az egész stadion. Kezdéskor színes füstökkel nyitottunk, melyek közül több besült és körülményes begyújtásuk  miatt lehetetlen volt egyidőben beindítani őket. Ez meg is pecsételte a látványt, mert bár mindegyik jól "dolgozott", azért együtt lett volna az igazi. A szurkolás az első 20-25 percben nem volt rossz ( közben egy zöld füstbomba is berepült a pályára) de a nevetséges játék a későbbiekben rányomta bélyegét a hangulatra.

Rengeteg hosszú, csendes periódus volt a mérkőzés alatt. Néhány helyzetnél azért megdörrentünk, de senkinek sem kívánunk ilyet, hogy a legnagyobb rivális ellen ilyen gyenge játékot nyújtson a csapata. Az utolsó 10 percben a zegiek elkezdték az "Undorító magyar foci" rigmust, melyet megtapsoltunk, majd mi is skandáltunk. A hátralevő idő azzal telt, hogy mindkét fél sajátjait ócsárolta, majd lefújáskor kifütyülte. Ezt követően említésre méltó esemény nem történt. A felderítő brigád még szétnézett  környező utcákon, de a hatalmas rendőri jelenlét miatt semmi sem alakulhatott ki köztük és a vendégek között. Végülis a körítés még mindig méltó a derbi titulusra, bár valószínűleg csak hazánkban fordulhat elő, hogy ekkore presztízsmérkőzés ilyen gyenge játékot hozzon, mely nem elhanyagolható negatív hatást gyakorol mindkét félre. Az pedig elgondolkoztató, hogy a pályán látottak után a médiák a futballhuliganizmus számlájára írják a "jóérzésű sportbarátok" stadiontól való távolmaradását....